2016. november 5., szombat

Aprilynne Pike: Szárnyak

Aprilynne Pike:
Laurel 1.:
Szárnyak

Műfaj: romantikus, fantasy

Korosztály: 14+

Történet röviden: Laurel egy elég különleges lány. Furcsa étkezési szokásai vannak, csak a természetben érzi jól magát és szinte betegesen imádja a csillogó tárgyakat. Minden értelmet nyer, amikor egy különös kis dudor jelenik meg a hátán. Ez még elég átlagos ugye? De mit szólnál hozzá, ha az apró kis pukli napról-napra nőne és a végén nemes egyszerűséggel virágot bontana? Egy véletlen folytán Laurel találkozik Tamanival, aki egy teljesen nevetséges dologgal áll elő. Azt állítja, hogy mindketten tündérek. De az egész bebizonyosodni látszik, mikor a tündérlány és új barátja, David kísérletekbe kezdenek. Kiderül, hogy Laurel tiszta oxigént bocsájt ki, nincs vére, és tulajdonképpen ő maga egy mozgó növény. Már ez is egy kisebb katasztrófa, de mi van akkor, ha egy ilyen növényen múlik tulajdonképpen az egész természetfeletti világ sorsa?

Vélemény: 
Bianka: Ezt a könyvet én viszonylag gyorsan befejeztem és sokat köszönhetek neki, mert valamennyire visszahozta az olvasási kedvemet. Lehet, hogy itt nem látszik, de mostanában sokkal lassabban haladok a könyvekkel. Ahogy én hívom: olvasási válságban szenvedek. De ez a könyv mosolyt csalt az arcomra. Igaz, a tündérek nem a megszokott módon léteznek ebben a történetben, de ez elég különlegessé teszi. Annak ellenére, hogy ez az írónő első regénye rendkívül érdekes, kreatív és izgalmas. Szerintem érdemes annak elolvasni, aki szereti a vicces, izgalmas, tündéres és szerelmes történeteket.
Barbi: Rekordidő alatt fejeztem be. Teljesen elvarázsolt Laurel még akkor is ha esetlenke a karakter. Mint minden ilyesféle könyvben itt is elmondják, hogy semmi sem úgy van mint a mítoszokban, nehogy elhidd azt a sok marhaságot. Mégis valahogy sikerült elragadjon a történetből áradó ártatlanság és béke. Azt nem lehet mondani, hogy az ember belehal az izgalomba, sőt a történetet néhol még lassúnak is lehet nevezni, viszont nekem tetszett az ahogyan szépen lassan bontakozik ki a világ, ezzel együtt a lány múltja és nem egy hatalmas infótömeget kap Laurel azonnal. David az elején aranyos volt a vége fele már nagyon üres és irritáló személy lett. Laurelt mit már említettem kedveltem bár halvány fogalmam sincs mi okból. Különös, hogy a szerzőnő olyan sokféle kultuszból merített mint pl: az Arthúr király legendái vagy a görög mitológia. De most komolyan...Hány királyságot nevezünk még el Avalonnak?  
 
Sose feledd: álmodj nagyot, olvass sokat!
                                                                                                         Bianka és Barbi